Az anhidridet számos területen alkalmazzák

Az anhidrid egy bizonyos oxigéntartalmú sav maradék része egy vagy több vízmolekula eltávolítása után. Közelebbről, az általános szervetlen savak olyan anhidridek, amelyek a savból egy vízmolekula közvetlen elvesztésével képződnek, és az anhidridekben a savasságot meghatározó elemek vegyértéke változatlan marad. A szerves savak két vagy több savmolekula közötti dehidratációs reakciók során keletkeznek. Csak az oxigéntartalmú savak tartalmaznak anhidrideket, míg az anaerob savak nem rendelkeznek anhidridekkel.
Az anhidridet általában savas dehidratációval képződő oxidnak tekinthetjük (de a szerves savak anhidridje nem tartozik az oxidok közé). Sokan újra reakcióba léphetnek a vízzel, és így az eredeti sav keletkezik. A savak tulajdonságai szerint a savanhidridek szervetlen savanhidridekre és szerves savanhidridekre oszthatók. A szervetlen savak anhidridjei egy vagy két savmolekula, például szén-dioxid (savanhidrid) és dinitrogén-pentoxid (nitrát-anhidrid) dehidratálásával és kondenzációjával jönnek létre. A szerves sav anhidridje két egybázisú savmolekula vagy egy bináris savmolekula dehidratálásával és kondenzációjával keletkező vegyület. Bár nem oxid, anhidridnek is nevezik, például ecetsavanhidridnek és ftálsavanhidridnek.
Az anhidridet számos területen alkalmazzák, például szerves szintézisben, színezékekben, gyógyszeriparban és acetilvegyületek gyártásában. Oldószerként és dehidratálószerként is használják, valamint fontos acetilező reagens és polimer iniciátor. Ezenkívül különféle módszerek léteznek szerves laboratóriumi anhidridek szintézisére, beleértve a savas katalízist, észterezést és oxidációt.